A kovaföld felhasználási módjai 1.

1866-ban Alfred Nobel felfedezte, hogy a nitroglicerin lehetne sokkal stabilabb, ha kovafölddel kevernék. A kovaföld lehetővé teszi a dinamit biztonságosabb szállítását és kezelését. Ő a kovaföld segítségével szabadalmaztatta a dinamitot 1867-ben és az elegyet guhr dinamitnak nevezte el.

A kovaföld szűrőként is használható, különösen az úszómedencékhez kiváló, mivel igen nagy a porozitása, hiszen mikroszkopikus méretű, koporsó szerű, üreges részecskékből épül fel. A kovaföldet a kémia is felhasználja, mint szűrő segédanyag, hogy kinyerje a nagyon finom részecskéket, melyek egyébként áthaladnának vagy akadoznának a szűrőpapíron. A víz megszűrésére is használják, különösen az ivóvíz kezelési folyamatában, az akváriumokban, illetve a sör és a bor előállításakor. A különböző szirupokat is ezzel szűrik meg, hiszen nem változtatja meg annak színét, ízét vagy táplálkozási tulajdonságait.

A kovaföld legrégebbi felhasználási módja a csiszolás, így már jónéhány éve megtaláljuk a fogkrémekben, a fémpolírozókban, de néhány arctisztítóban is.

A kovaföldet rovarirtóként is fel lehet használni. A finom por elnyeli a rovarok viaszos külső rétegeinek lipidjeit, így dehidratálja ezeket az állatokat. Íz ízeltlábúak mellett a haslábúak ellen is kiváló, így a csigák ellen is felléphetünk a kovafölddel.

Nedvszívó tulajdonságainak köszönhetően kiváló tisztítószer és a mérgező anyagok kiömlésekor is nagy hasznát veszik. E tulajdonságainak köszönhetően kerül bele bizonyos arcmaszkokba is, melyeknek az a feladata, hogy felszívják az arcbőrről a felesleges zsírt és nedvességet. Súlyának akár a hatszorosát is képes felszívni.

Macskaalmot is készítenek belőle. A tipikus szilícium-dioxidból származó macskaalom édesvízi forrásból származik és nem jelent veszélyt a háziállatokra vagy az emberekre. 

Felhasználják az etiléngáz felszívására, hogy csökkentsék a gyümölcsökben és bizonyos termékekben fellépő bomlási folyamatot. A kovaföld segítségével tehát a gyümölcsök és bizonyos kereskedelmi termékek élettartama meghosszabbítható.

A kovaföld termikus tulajdonságai lehetővé teszik, hogy tűzálló szigetelőanyagként alkalmazzák. A kriogénia szigetelésére is kiválóan alkalmas, sőt evakuláló porként is megfelelő. A kovaföldet egy vákuumba is helyezhetjük a vákuumos szigetelés fokozásához. A klasszikus AGA tűzhelyekhez is felhasználták, hogy a termikus hő hatékonyabban áramolhasson.

A kovafölddel sokszor a DNS-t is megtisztítják. A kovaföld segítségével a DNS-ből eltávolíthatóak azok az anyagok, melyek egyébként csak nagyon tömény, kaotrop szerrel, például nátrium-jodiddal, guannidium-kloriddal vagy guanidinium-tiocianát tehetők meg. Csakúgy, mint más szilikátok a kovaföld is eltávolítja a kettős szálú DNs-t, de nem befolyásolja az RNS-t vagy a fehérjéket. A DNS így a kovafölddel olyan alacsony ionerősségű közegekbe extrahálható, mint a semleges vagy enyhén lúgos víz.

Kovaföld a mezőgazdaságban

A természetes édesvízi kovaföldet a mezőgazdaságban leginkább mint gátló szer, mint rovarölő használják fel. Már Magyarországon is engedélyezik mint takarmány kiegészítő, annak tömörítésére használják fel. Semleges féreghajtóként is nagyon hatékony: egyes termelők saját takarmányt készítenek belőle, hogy háziállataik kórokozóktól mentes legyen. Az élelmiszeripari kovaföld széles körben elérhető a mezőgazdasági takarmányellátókban.

Az édesvízi kovaföldet fel lehet használni mint termesztő közeget a nedves közegekben, hidroponikus kertekben. A közepes méretű cserepes növényekhez is hozzáadják, a bonsai fa igen gyorsan növekszik tőle. A Bonsai szerelmesei talajadalékanyagként használják vagy 100%-os kovaföldbe ültetik ezt a növényt. A kovaföld megtartja a vizet és a tápanyagokat, így a növény ebből könnyen fel tudja szívni a számára szükséges anyagokat.

Az állati kísérletekben

A természetes, szárított kovaföldet rendszeresen használják bizonyos állatkísérleteknél a táplálkozás kutatásaként. Oldhatatlan rostként működik.